Képalkotó módszerek

Ultrahang 

A daganatok kórismézése során a legkevesebb káros hatással járó és a beteget legjobban kímélő vizsgáló eljárás az ultrahang vizsgálat. Az ultrahang készülék az emberi fül számára nem hallható hanghullámokat bocsát ki. Ezek egy része visszaverődik, más része pedig elnyelődik. A visszaverődő hullámokat a készülék érzékeli és elektromos jelekké alakítja.

A legtöbb ultrahang készülék több funkciójú, nemcsak egyetlen testtájék vizsgálatára alkalmas, de a különböző célú vizsgálatokhoz más és más kiképzésű vizsgálófejekre van szükség. Így többek között vizsgálhatók a hasi szervek, az emlők, a fej-nyaki szervek, a szív, az erek, az ízületek, a szem, a herék stb.

A vizsgálathoz a betegnek a vizsgálandó testrészt ruháitól szabaddá kell tennie. Bőrét az ultrahang terjedését elősegítő zselével kenik be. A vizsgáló orvos a berendezés által mutatott képet kimerevítheti, kinyomtathatja, a látottakat lemérheti vagy akár videóra is rögzítheti.

A hasi ultrahang vizsgálaton célszerű üres gyomorral megjelenni (előtte 4-5 órával már ne egyen a beteg). A rendszeresen szedendő gyógyszereket a vizsgálat előtt egy kevés vízzel be szabad venni. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vizsgálatot délután vagy az esti órákban végzik el. Ilyen esetekben külön meg kell kérdezni, hogy mikor szabad utoljára enni vagy inni és - ha szükséges - a gyógyszereket bevenni.

Az ultrahang-vizsgálat előnyei:

Olcsó, könnyen kivitelezhető, gyakorlatilag minden tumoros betegnél elvégezhető.

Az ultrahang-vizsgálat hátrányai:

Kizárólag lágyrészek vizsgálatára alkalmas.

 

 

 

Csontszcintigráfia

A csontszcintigráfia a rosszindulatú daganatok csontáttéteinek kimutatására szolgáló egyik legérzékenyebb képalkotó eljárás.

A vizsgálatkor úgynevezett "Technicium-99-el" jelölt foszfonátokat adnak vénásan a betegnek, amelyek a fokozott aktivitás következtében dúsulnak a rákos sejtekben. Ez az aktivitás fokozódás hamarabb jelzi kóros csontfolyamatot, mint a röntgensugár.

A kontrasztanyag beadása után 1 liter folyadékot kell meginnia a betegnek. Az anyag bejuttatása után 2-3 órával gamma kamerával sorozatban készülnek felvételek elöl- és hátulnézetből az egész testről vagy külön-külön a koponyáról, a törzsről és a végtagokról.

A vizsgálat teljesen fájdalmatlan, szövődményt nem okoz. Terhesség esetén nem végezhető. A szoptatás nem kizáró ok, de azt 24 órára fel kell függeszteni.

A csontszcintigráfia előnyei:

A módszer nagyon érzékeny.

A csontszcintigráfia hátrányai:

A kapott kép nem "specifikus" egy-egy betegségre: számos kórfolyamat hozhat létre hasonló elváltozást.

 

CT (komputertomográfia)

A CT vizsgálat (komputertomográfia) röntgensugarakkal végzett speciális felvételi eljárás. A kiértékelés számítástechnikai módszerekkel történik. A hagyományos röntgenképnél sokkal részletgazdagabb képet ad az agy, a mellkasi és a hasi szervek, a csontok valamint az izomrendszer gyulladásos és daganatos elváltozásairól.

A vizsgálat során a beteg egy hengerben fekszik. A hengerben egy röntgensugarakat kibocsátó egység fordul körbe, amellyel szemben egy a sugarakat felfogó egység található. A gép a test metszeteiben megméri, hogy milyen mértékű a sugár elnyelődése. A készülék az egyes metszeti képeket számítástechnikai eljárással jeleníti meg a képernyőn.

A vizsgálathoz semmiféle előkészület nem szükséges, nem kell éhgyomorral maradni, de előtte nem tanácsos nagyon jóllakni. A hasi szervek vizsgálata előtt 1 órával báriumtartalmú kontrasztanyagot kell meginni, hogy a belek a képen elkülönüljenek a többi hasi szervtől. Ennek az anyagnak enyhe hashajtó hatása lehet.

Sokszor elegendő felvilágosítást ad az ultrahang vizsgálat is, CT vizsgálatot nem szükséges minden betegnél végezni.

A CT vizsgálat előnyei:

Sokkal több információt nyújt, mint az egyszerű röntgen vizsgálat

A CT vizsgálat hátrányai:

A vizsgálat diagnosztikai értéke nem száz százalékos

 

 

PET-CT

A PET/CT vizsgálatban két módszert egyesítenek: a PET és a CT technikát. Ezeket egy időben, egymás mellett alkalmazva lehetővé válik a normális és a kóros működési állapotok megjelenítése és a CT segítségével a testről készített merőleges metszetekkel azok pontos térbeli ábrázolása is.

A PET szó egy orvosi vizsgáló módszer (pozitronemissziós tomográfia) kezdőbetűinek rövidítése. Ez ma a daganatos betegek kórismézésében az egyik legkorszerűbb képalkotó vizsgáló eljárás.

A korábban alkalmazott képalkotó eljárások (az ultrahang, aCT és az MRI) a szervek szerkezetét, anatómiai elhelyezkedését mutatják. Hátrányuk viszont, hogy nem adnak tájékoztatást arról, hogy a látott kép jóindulatú vagy rosszindulatú folyamatot ábrázol-e.

A PET vizsgálat sajátossága, hogy nem az anatómiai viszonyokat, hanem a szervek működésbeli sajátosságait (pl. vérkeringés, anyagcsere stb.) ábrázolja. A különböző betegségek mindig először a megbetegedett szerv működésében okoznak elváltozást, és ezt csak később kíséri a méretbeli (anatómiai) elváltozás. Ily módon a PET vizsgálat már nagyon korán képes jelezni a daganatos elfajulást.

A vizsgálat lényege, hogy különböző biológiai anyagokat (glükózt, aminosavakat stb.) speciális izotópokkal jelölnek meg, amelyek a bomlásuk során pozitronokat bocsátanak ki. Innen származik a vizsgálat orvosi elnevezése is (pozitronemissziós = pozitronkibocsátó tomográfia). Az izotóppal jelölt anyagot a betegnek beadva megfelelő képalkotó eljárással láthatóvá lehet tenni.

A PET vizsgálat során alkalmazott izotópokat részecskegyorsítóban állítják elő. Ilyen jelenleg az országban csak két helyen, Budapesten és Debrecenben található. Az alkalmazott izotópok nagyon rövid felezési idővel rendelkeznek, ezért a vizsgálat csekély sugárterhelést jelent a betegnek. (A felezési idő azt mutatja, hogy a sugárzó izotóp menyi idő alatt veszíti el sugárzó képességének az 50 százalékát.)

A leggyakrabban használt izotóppal jelölt anyag a fluoro-dezoxi-glükóz (rövidítve FDG). Ez az anyag a rosszindulatú sejtekre jellemző gyors glükóz anyagcsere miatt a daganatokban felhalmozódik. Az FDG a glükózzal ellentétben nem bomlik tovább, hanem változatlan formában a vesén keresztül kiválasztódik. Másfél óra alatt gyakorlatilag a beadott anyag fele kiürül.

A PET/CT vizsgálatban két módszert egyesítenek: a PET és a CT technikát. Ezeket egy időben, egymás mellett alkalmazva lehetővé válik a normális és a kóros működési állapotok megjelenítése és a CT segítségével a testről készített merőleges metszetekkel azok pontos térbeli ábrázolása is.

A PET/CT vizsgálatot három orvosi területen alkalmazzák: az onkológiában, az ideg- és elmegyógyászatban és a kardiológiában. A rosszindulatú betegségek felismerésére végzett vizsgálatok 85-90 százalékot tesznek ki az összes PET/CT vizsgálat közül.

A módszer nagy előnye, hogy egyetlen vizsgáló eljárás keretében megállapítható a betegség súlyossága és stádiuma, ami megszabhatja a további kezelés irányát.

A PET/CT segíthet a szövettani vizsgálat helyének kijelölésében is. A daganat izotóp felvétele meghatározhatja a legintenzívebb anyagcseréjű helyeket a szervezetben, ahonnan a szövettani mintavételt célszerű elvégezni.

A vizsgálat megmutathatja a daganatellenes kezelés eredményességét. Ha a kezelés nem pusztította el valamennyi daganatsejtet, a vizsgálat jelzi, hogy további kezelésre van szükség. Amennyiben a kezelés sikeres volt, a PET/CT vizsgálat eredménye megnyugtató lehet.

Terhesség esetén nem végezhető el a PET vizsgálat, de a szoptatás nem zárja ki ezt a módszert. Cukorbetegeknél a vizsgálat előtt közel normális szintre kell csökkenteni a vércukrot. A beadott anyagnak a szervezetre gyakorolt kémiai hatása nincsen, az eljárás allergiás reakció szempontjából veszélytelen. A vizsgálat előtti 6 órában már nem szabad enni, de cukor- és szénsavmentes folyadékot bőven kell fogyasztani.

A felvételek készítése 60-120 perccel a vizsgálati anyag beadása után kezdődik és 15-30 percig tart. A vizsgálat befejezése után akár dolgozhat is a beteg.

Az országban jelenleg négy helyen végeznek PET vizsgálatot: 

  • Budapesten az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben,
  • Budapesten a Pozitron-Diagnosztika Központban,
  • Debrecenben a PET Centrumban és
  • Kecskeméten a Megyei Kórház Onkológiai Központjában.

Az OEP a két budapesti és a debreceni vizsgálati helyen évente összesen 10.000 vizsgálatot finanszíroz. A kecskeméti központban egyelőre nincs OEP finanszírozás, csak önköltséges vizsgálatokat végeznek.

Az OEP finanszírozott vizsgálatokra a beteget az őt kezelő onkológus utalhatja be. A vizsgálatok szükségességéről külön szakmai bizottság dönt.

A PET/CT vizsgálat előnyei:

Eredményesen, pontosan és biztonságosan mutatja a leggyakoribb rákos elváltozásokat, így feleslegessé tehet számos egyéb diagnosztikai vizsgálatot és beavatkozást.

A vizsgálat lehetővé teszi, hogy "vértelen" módszerrel el lehessen különíteni a szervezetben a jó- és rosszindulatú folyamatokat.

Egyetlen PET/CT vizsgálat során felvilágosítást képes adni arról, hogy a daganat csak egy szervben található, vagy már áttéteket képzett távoli szervekben is.

A tomográf korán képes felismerni a rákos szöveteket, így lehetőség nyílik a betegség legkorábbi szakában a hatékony kezelés megindítására.

A vizsgálat biztonságos.

A PET/CT vizsgálat hátrányai:

A tomográfiás vizsgálat nagyon drága az alkalmazott bonyolult technika miatt.

A magas költségek miatt az igényekhez képest igen szűk a kapacitás, sokkal több vizsgálatra lenne szükség.

 

 

MRI (mágneses rezonancia)

Az MRI, azaz mágneses rezonancia vizsgálat (magnetic resonance imaging) a szervezet folyadéktereinek mágneses térben történő megváltozott viselkedésén alapszik. A változás idejét és egyéb paramétereit méri és alakítja át képi információvá.

A vizsgálat lehetővé teszi a koponya, a mellkas, a has és a medence olyan szerveinek megjelenítését is, amelyek röntgen vizsgálattal, CT-vel vagy ultrahanggal nem vizsgálhatók.

Az MR készülék egy nagy méretű henger, a beteg a vizsgálat során a henger előtt lévő asztalra fekszik fel. A vizsgálóasztal becsúszik a hengerbe, ahol mágneses teret hoznak létre. A készülékben zúgás, erős berregő hang keletkezik, amely néha a szűk hengerben fekvő betegben félelmet, tériszonyt válthat ki. A vizsgálat fájdalommal nem jár.

A beteg ruházatában, testfelületén vagy szervezetében nem lehet semmiféle fémet tartalmazó anyag (ékszer, műfogsor, zsebkés, töltőtoll, szemüveg, pacemaker, defibrillator, művégtag, törött csontot rögzítő fémsín stb.) Az MR vizsgálat időtartama általában 45 perc. Ritkán kontrasztanyagot is adnak a betegnek.

 

Az MR vizsgálat előnyei:

Fájdalommal nem járó, káros sugárzást nem okozó vizsgáló eljárás.

A módszer meg tudja jeleníteni a vizsgálandó szerv szerkezetét és működését.

A módszer láthatóvá tehet olyan elváltozásokat, amelyek röntgennel az árnyékot adó csont takarása miatt nem ismerhetők fel.

Az MR vizsgálat hátrányai:

Amennyiben a betegbe korábban beültettek valamilyen fémtárgyat, nem végezhető el a vizsgálat.

 

Forrás: daganatok.hu

 

Gyakori kérdések!

 

1., CT vizsgálatra küldtek. Mit kell tennem?

A vizsgálathoz friss vesefunkciós laborlelet szükséges, amit vigyünk magunkkal. Éhgyomorra végzik a vizsgálatot, ha késői az időpont előtte 4-6 órával már ne együnk semmit. A rendszeresen szedett gyógyszereket pár korty vízzel be lehet venni. A vizsgálat közben kontrasztanyag adására kerül sor, mely melegségérzettel jár. A vizsgálat után ajánlatos a bő folyadékfogyasztás.

2., Emlő MR vizsgálatom lesz, mire számíthatok?

A vizsgálatot hason fekve végzik, viszonylag hosszú ideig tart (kb. 30-40 perc). Kontrasztanyag adás itt is szükséges. Ha van bármilyen beültetett fém a testünkben, arról vigyük magunkkal a zárójelentést, amin a fém típusa, neve rajta van. 

3., Az emlő MR minden daganatot lát?

Sajnos nem. Az MR érzékeny vizsgálómódszer, de vannak olyan alacsony grádusú daganatok, amik rejtve maradhatnak.

4., A CT/PET CT látja az emlődaganatot?

Ezeket a vizsgálómódszereket a távoli áttétek megítélésére használjuk. Mivel az emlő vizsgálatára sokkal jobb felbontásra van szükségünk, ezért ezek erre nem alkalmasak.

5., Hány éves kortól lehet mammográfiát csinálni?

Harminc éves kortól már automatikusan mammográfiát is készítünk, de egyéni elbírálás alapján szóba jöhet korábbi életkorban is.

6., Emlő UH nem elég? Nem látja az UH a daganatot?

Sajnos önmagában az UH vizsgálat nem elég. Csak a mammográfia kiegészítéseként használható. Előfordulhat olyan eset, amikor az UH nem látja az elváltozást.

7., Van olyan daganat, ami sem a mammográfián sem az UH-on nem látszik?

Igen, ezért fontos, az emlő áttapintása, mert lehet hogy csak a tapintási eltérés hívja fel a figyelmünket a betegségre.

8., Mi a különbség a „sima” CT és a PET CT közt?

A CT jódtartalmú érfestő anyagot használ és rtg sugarat a kép előállításához. A PET CT izotópot használ jelölésre, amit gammakamerával mér be, a CT-t pedig lokalizálásra használja.

9., A mammográfia nem jár nagy sugárterheléssel?

A mai modern direkt digitális mammográfok esetén az effektív dózis 0,1 mSv, míg eközben a természetes háttérsugárzás egy év alatt 2,4 mSv. Ha pedig az előnyöket és a hátrányokat latolgatjuk, akkor azt kell elsősorban számításba vennünk, hogy az időben felismert emlődaganat gyógyítható.

10., A mammográfiát befolyásolja a menstruációs ciklus?

A képet nem, de érdemes a menstruáció utáni 7-10 napon elvégezni a vizsgálatot, mivel ilyenkor nem feszül, puhább a mell, nem okoz fájdalmat az összenyomása.