Néhány fontos tudnivaló a hennáról:
a hennafestés a testfestés egyik ideiglenes fajtája. A henna egy gyógynövény, egy cserje, melynek leveleit megszárítják és megőrlik. A szárított, őrölt hennapornak friss széna illata van, ehhez esszenciális olajakat kevernek, legtöbbször eukaliptusz és levendula olajat, cukrot és citromlét. (nincsen benne semmilyen káros anyag!) Ez a keverék speciális illatú és állagú. A pasztát különböző technikákkal vitték/viszik fel a bőrre, ahol ideiglenesen 10-12 napig vöröses barna nyomot hagy. A hennafestés, azaz a mehndi művészete már 5000 éve ismert Ázsia- és Afrika-szerte, manapság már Európát és Amerikát is meghódította. Perzsiában, Indiában és Egyiptomban is használták már kozmetikai és gyógycélokra (haj, köröm- és bőrfestés, gyógyfőzetek) Eleinte hűsítő és gyógyító hatásaiért használták, később már egyre kifinomultabb minták formájában vitték fel a bőrre.25 Ezt a típusú ideiglenes testfestést családi ünnepekkor használták, mint pl. a gyermek születése, esküvő, születésnap – vagy csak egyszerűen azért, hogy megünnepeljék az együttlétet.
Az ősi hiedelmek szerint a henna megerősíti az emberek közötti kötődést. Elsősorban azért, mert a hennafestéshez testi érintkezés szükséges. Ez a hennafestő művész és alanya – azaz legtöbbször nők között jött létre. A hennafestőre úgy tekintenek, mint bizalmasra. Egy sámánra, aki a kulturális és művészeti hagyományok, és az adott személy egyénisége és jelleme alapján választja ki a motívumokat. A növény természetes élőhelyein a henna az örömünnepeknek olyannyira elengedhetetlen tartozéka, hogy az onnan elszármazó családok a világ távoli pontjaira is magukkal vitték, így a hennafestés hagyománya idővel mindenfelé ismertté vált, és a test díszítésének egyre szélesebb körben alkalmazott módja lett. A legfontosabb esemény, amit a hennafestéshez köthetünk és minden tájegységre jellemző, az esküvőt megelőző úgynevezett henna estéje, mely során az ifjú menyasszonyt a fiús házhoz vitték, és a leendő férj nőrokonai, anyja, testvérei, unokatestvérei körében a menyasszonyt két kezén és két lábán hennafestésekkel díszítették. Egy összetettebb minta elkészítése mély koncentrálást igényel, ami a hennafestőnél meditatív állapotot idéz elő. A hennapasztába kevert párolgó illóolajok is hatással vannak a közérzetünkre.
A gyógyító beszélgetésen és a hennázáson keresztül a taktilis kommunikáció, azaz az érintkezéses viselkedés a fő eszközünk.
Az érintéssel nő a bizalom érzése. A tapintás az első érzék, amely kora gyermekkorban kifejlődik. Kialakulásától kezdve kiemelkedően fontos szerepet játszik az emberi fejlődésben. A bőr az a csatorna, amely összeköti és egyben el is választja a környezettől az egyént. Ebben az esetben a taktilis kommunikáció nem a hennázás ideje alatti szükséges érintkezést jelenti, hanem arra is szolgálhat, hogy erősítse a verbális és nem verbális kommunikációk jelentését.
Külföldi, főképp amerikai példákat látva , ahol a daganatos betegek megkopaszodott buksijára festéssel örömöt okoztak az érintetteknek már tudtam: a henna festés olyan eszközzé vált a kezemben, ami nem csak külsőleg de belsőleg is megnyugtatóan hat. Kerestem tehát én is a lehetőséget a hazai megvalósításra.
Kedvcsináló video és fotók:
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/viragokat-rajzolnak-a-beteg-nokre
http://24.hu/elet-stilus/2015/06/05/2014-decembereben-kellett-volna-meghalnom.-es-nem-haltam-meg/
